Társulatunk tagjai a saját álmaikat viszik performanszos formában színpadra. Eddigi darabjaink gyerekkortól felnőttkorig, aztán felnőttkortól gyerekkorig haladó álmokból állt. Volt, hogy valaki a saját telefonjával szexelt és ezen rajtakapta az anyukája, vagy éppen elindult a harmadik világháború, egy fesztiválon leloptak egy fiúról minden ruhát, vagy csak egy szereplő rájött, hogy a barátját csak álmodja. Előadásainkban szoktunk vetíteni is, és szintetizátoron többek között ambient aláfestést játszani. A következő darabunk az álmok miatt érzett bűntudatról szól. Akár az álmodó eleve érzi, vagy elmeséli másoknak, akik nem értik meg az őt. A klasszikus álommal dolgozó pszichológusok munkáira is építünk, mint Freud vagy Lacan, de még fontosabb nekünk, hogy újfajta színházi előadásmódokat találjunk ki.